Agrotechnika és műszaki háttér

forrás: http://www.agrarelet.hu

Az adott termőterületről a megtermelt – napraforgó esetében ez 1,2–1,8 millió tonna, kukorica esetében ez 5–8 millió tonna mennyiséget jelent – szemtermést betakarítani, elszállítani, szárítani és betárolni nem kis feladatot jelent a mezőgazdasági vállalkozások, üzemek számára. Ezt a feladatot csak megfelelő műszaki háttérrel és jól átgondolt logisztikával, betakarítási technológiával lehet megoldani. A napraforgó és kukoricanövény morfológiailag és terméshozam tekintetében is jelentős különbségeket mutatnak, ennek következtében a betakarításuk eltérő gépkonstrukciókat, különböző betakarítási technológiát, ezen belül eltérő logisztikát igényel.

Mindkét növény betakarítása arató-cséplőgépekkel történik, ehhez azonban az arató-cséplőgépeket – a kalászos gabona betakarításban alkalmazott konfigurációhoz képest – át kell alakítani, és megfelelő adapterekkel kell ellátni. Az átalakítási és beszabályozási feladatokat minden arató-cséplőgép kezelési utasítása részletesen tartalmazza. Mindkét növény esetében a beállított és beszabályozott értékeket munkaközben folyamatosan ellenőrizni kell, és azt a mindenkori állományjellemzőkhöz hozzá kell igazítani.

1abra

LNapraforgó esetében – szinte minden esetben – különböző vegyszeres kezelés, pl. érésgyorsítás szükséges, valamint az állomány deszikálása, szárítása a szár- és a tányérok nedvességtartalmának a lecsökkentése, illetve a szemnedvességgel történő egalizálása céljából. Gyomos állomány esetén ezt a feladatot különösen fontos végrehajtani. Egyes csapadékos években az állományszárítás kukorica esetében sem kerülhető el. (1. ábra) A deszikálás nagy hasmagasságú földi-, vagy repülőgépes permetezéssel elvégezhető.

A szántóföldi növények betakarítása során – a számos agrotechnikai követelmény betartása, illetve kielégítése mellett – egyik legfontosabb szempont a betakarítási veszteségek csökkentése. A napraforgó esetében ez különösen kiemelten fontos szempont, mivel a napraforgómag felvásárlási ára elég magas évjárattól függően, akár tonnánként a 100 000 forintot is meghaladhatja. A betakarítási veszteségek hatékony csökkentése, a betakarítást végző arató-cséplőgépekhez kialakított speciális konstrukciójú napraforgó betakarító adapterek használatával érhető el.

Kisebb napraforgótermő területek betakarítására elsősorban rövidtávú, átmeneti megoldást jelenthet a gabonavágó-asztalok átalakítása, gyűjtőtálcák, hátfal és oldalfal magasító hálók felszerelésével, valamint a motolla fogak gumilapokkal történő burkolásával. Az így kialakított berendezések némi többletszerelési munkával, alacsony beruházási költségekkel összeállíthatók. Hasonlóan kevés szerelési munkával, és alacsony költséggel egyes csőtörő adapterek is átalakíthatók napraforgó betakarító szettek, készletek segítségével. Ezek a berendezések azonban konstrukciójuknál fogva sajnos magas, az átalakított gabonavágó-asztalok 8–10% betakarítási veszteséggel – aminek nagyobb része tányérelhagyásból adódik – dolgoznak.

A napraforgó betakarító szettel szerelt csőtörő adapterek – még gondos üzemeltetés mellett is – 5% fölötti betakarítási veszteséget okozhatnak. Éppen ezért a napraforgó betakarítási veszteségek hatékony csökkentése érdekében fejlesztették ki a gyártók a speciális, különböző konstrukciós kialakítású napraforgó betakarító adaptereket. A napraforgó betakarító adapterekre fordított beruházási költségek – a veszteségek csökkentése következtében – rövid idő alatt megtérülnek.

2abra

KÖVESSEN!